kicsit elmaradva

bár ide nem töltöttem fel képet régóta, ez nem azt jelenti, hogy nem alkottam. A képek a facebookon két helyen is megtalálhatók:
a saját FB oldalamon egy nyilvános albumban:
https://www.facebook.com/monika.sivak.1/media_set?set=a.476411863849.263964.726123849&type=3 


illetve a blog FB oldalán:
https://www.facebook.com/pages/Gy%C3%B6ngyb%C3%A1r/243203042468055‎

Távol otthonról....

....jelen pillanatban az egyetlen teljesen befejezett ékszer a lukas fekete háromszög.....minden más, ami kész, saját, avagy még gazdára vár a suliba költözött pár hét erejéig:) furcsák az üres dobozok, de így végre befejezem az eddigi befejezetleneket:)

..a hely, ahol a gyöngy életre kel!

Hónapok óta tervezett FB profilt megcsináltam. Remélem lesz időm töltögetni is, bár a bloggal is hatalmas elmaradásaim vannak. 

Keep your fingers cross, please! :)

Szétesett.....

....a sablon:(((( tudnám, miért, ha nem nyúltam hozzá:((((ez így ritka gagyin néz ki:( De most nincs időm változtatni rajta:((((

Négyes fogat

Tavaly ( mint kiderült, tavalyelőtt) karácsonyra a fehérvári barátnőimmel minden évben megtartott összeülős-dumálós-kis-meglepetés-adós dec.23-ra készítettem mindannyiunknak egy -egy shy smile medált. Az alapszín mindben a fekete-ezüst volt, mégis különbözött. Mivel akkor nem sikerült teljesen egyértelműen kitalálni, melyik kié legyen, idén úgy gondoltam, négy (majdnem) teljesen egyforma medállal rukkolok elő. Ande swari bogyója remek ötletnek tűnt. Szép is, egyszerű is, mutatós is. 

Bár az elkészítése igazi favágó munka, kb. annyi kreativitást igényel, ami egy medvesajtba szorult, de az eredmény kárpótol  a fentiekért, ráadásul a gyorsabb bogyók közé is tartozik. Az alapanyagok megvétele előtt kipróbáltam az itthon rendelkezésre álló gyöngyeimből, milyen, hogy néz ki, nem swari lett benne, hanem 3mmis csiszi. Ezzel elvesztette az eredeti szögletsségéből eredő megjelenést, ellenben kaptam egy új, és nem utolsó sorban sokkal zseb-barátabb golyóbist . ( azért 60db swarowski az 60 db swarovski, na). Utána már csak be kellett szerezni a 4 darabhoz való 240 csiszoltat, megfűzni, és merengeni pár napig, milyen lánc is menjen hozzá:) Végül a sima egyszerű kaucsuk lett a vége, meg az aljára kapott egy kis lógicát. A csajoknak nagyon tetszett, és nekem ia az aktuális kedvencem. Jó pár megfűzött medálom közül a lukas háromszög és a hússzínű granada után ez a 3. , amit igazán magaménak érzek. 

 további képek:

Csajosan csörgős

A jelek szerint mostantól feladom időrendiségre való törekvésem. Annyira nem írtam semmit , amióta elkezdődött a suli, hogy inkább mostantól, ahogy esik úgy puffan alapon töltögetem fel a kész képeket.

A hétvége egyik termése ez a két karkötő is. Unokahugiknak készült névnapjára, színes, csörög zörög, igazi csajos kis cucc. Bonyolultságát tekintve a 10es skálán max 1est adnék neki, de azt is csak azért, mert én nem nagyon dolgoztam eddig szerelőpálcával, és rá kellett arra is jönnöm, a fogóim, bár jó vételnek tűntek valójában nem is olyan jók. Amennyiben mélyebb ismeretséget tervezek a dróttal muszáj lesz venni normálisat, még ha háromszor ennyibe is fog kerülni. 

A karik elnyerték a csajok tetszését, a vicces, hogy bár a lila Zsozsónak volt tervezve a zöldeskék meg Orsinak ( ennek megfelelően kerültek a csörgő bigyók is fel rá) amikor Zsó meglátta mindkettőt, azt mondta neki a zöld jobban tetszik, és Orsinál meg tudtam, neki mindegy lesz. De neki meg a lila kellett. Erről ennyit:) Tudok tervezni:)

Érdekes, hogy a facebookon is ez a két karkötő nyerte el a leginkább a tetszést, pedig a gyöngyök összeválogatása több időt vesz igénybe, mint a megcsinálás ( persze csak ha valaki ért a szerelőpálcához:)

Többi kép

Karma görény elment....

Hosszas mérlegelés után ma meghoztam életem egyik legnehezebb döntését: elaltattam Zénót. Április óta diagnosztizált limfómája volt, csodagörényként tartották számon, csoda hogy él alapon...próbálkoztunk sok mindennel, legfőképpen homeopátiával....voltak lentek és voltak fentek. Gondoltam bebizonyítjuk, hogy bár a sima állatorvosok keresztet vetettek rá, túléljük, és boldogan békében megöregedve alszik el. Ezt a meccset elbuktuk, extra fél évet kaptunk. Hogy én most hogy érzem magam, lényegtelen....de ő nem szenved már. Nagyon nehéz döntés volt......

R.I.P Zénó

Idő híján....

... beszereztem pár képet a már korábban bemutatott ékszerek boldog tulajdonosaitól:) Lassan talán fűzni is lesz időm:)

Köszönet

Bár még van pár kép és hozzá tartozó story, ami feltöltésre vár, ezúton is szeretném megköszönni "Tulcsi" Tibornak a nagyszerű fotókat. A fehér hátteres képek zömét ő alkotta ( igaz a rozmaringosokat is, de így látszik a fejlődés:)))Meg én is látom, mennyit számít egy-egy jó fotó, amit én a sima kis filmes gépemmel vagy a telefonnal nem tudtam volna megoldani.

Az ő ötlete volt az egyes fotózások utáni "csalamádé" elkészítése, amikor  is minden jelen lévő alkotást egy kupacban lefotóztunk. Még egyszer óriási köszönet, és nem ígérem, hogy nem lesz több:)))

Csalamádé 1.

Csalamádé 2. 

Piroska és a farkas

Ha már Andinak van neki tetsző fülbevalója, biza Ági is szeretett volna.:) Változás csak annyi, hogy én választottam ki a gyöngyöket, a kezdetek helyszíne pedig a Balaton Salsa & Zumba Congress délutáni heverészése lett....volna, ha a nap kegyeskedett volna sütni. Mivel nem tette, így a parton való henyélés is elmaradt, és csak pár sor készült el a nagy műből, igaz abból duplén, hiszen Ági is beállt, hogy megtanulja. A tábor végére valószínűleg el is készült volna....helyette inkább hajnalig buliztunk, órákon röhögtünk és nagyon jól éreztük magunkat:)

De ami késik, az ugye......végül csak elkészült, a hozzá való csipkés medállal együtt. Újabb peyote őrület:), még jó, hogy azt mondtam  anno, nem lesz hozzá közöm.:)

és íme a boldog viselője:) a fülét kell nézni:)

Variációk zöldre és kékre - avagy a peyote őrület folytatódik

Volt egyszer egy salsa fesztivál Cegléden. Meg van egyszer egy Andrejka, aki nagyon szeretett volna peyote háromszög fülbevalót. Így bement és kiválogatta a gyöngyöket, keresett pár mintát a gugli segítségével és elhozta őket magával. A fent nevezett napon csak egy pár füli fűződött meg, és fel is lett avatva a buli alkalmával. :) ( persze fantasztikus színérzékem miatt az elején pár sornál kijelentettem, hogy ez szörnyű lesz, de hát ő fogja hordni......azért készen már én is szemezek eggyel:) Egyszerű és nagyszerű, semmi ördöngösség nincs benne, csak játék a színekkel.

A maradékkal már otthon szórakoztattam magam. Így aztán született egy ilyen:

meg egy ilyen:

És lett hozzá medál is, bár szerintem nem megy a kettő egymáshoz:)))) Szerencsére nem kell mindig nekem igazam legyen:)

Kaptam képet innen is:) Andi mamája hordja:)

Rózsaszín őrület

Ha peyote, legyen kövér!!! Blogokon böngészve pár lánynál találkoztam a csavart háromszöggel, de nem volt a jllemző, mindnekinél fellelhető medálok közül való. Szerencsére egyikük feltüntette a minta elérhetőségét, ami alapján nem tűnt bonyolultnak:peyote eltérő gyöngymérettel, ami csavarodást eredményez. A linket gyorsan megosztottam az indexes lányokkal, Judit meg is fűzte pár napon belül. Én vártam, hogy legyen időm, meg válogattam, milyen színből szeretném, illetve a jelenlegi gyöngyeim milyen lehetőséget kínálnak. Így választottam a halványlila- babarózsaszín -hematit-fehér verziót. A rózsaszín mondanom sem kell, kicsit sem az én színem.

Imádtam fűzni. Hihetetlen volt, ahogy elkezdett csavarodni a kezemben a medál , érdekes absztrakt formát alkotva. Mivel a rózsaszín kása rózsaszínné tette a lila delicat, ezért a medál második oldalánál lecseréltem piszkos lilára. Judit kiegészítő ábrájával a két oldal összefűzése pikk-pakk ment, persze ebben sokat segített, hogy anno a lukas háromszögnél sokat szenvedtem vele. 

Na ha valami, akkor ez gigamedál. Nagyobb az oldala, mint 5-5 centiméter. Bár már hónapok óta kész, nem vettem használatba, mivel nincs lánca. Egyre több blogon jelenik meg, de összesen egy esetben láttam olyan lánccal, ami illett volna hozzá. Mivel a medál mag nagyon robusztus é figyelmet követelő, valami olyan láncra van szükségem, ami kicsit elvonja róla a figyelmet, é ezzel harmóniát teremt. Persze egy raw hurka vagy egy hering-hurka remekül mutatna, de előbbit nem tudom még megcsinálni utóbbi meg rengeteg idő. Így ez a csoda még várat a debütálására.

Kétoldalas peyote medálok

Mivel menthetetlenül beleszerettem a peyote-ba, gondoltam uncsihugcsik is hadd élvezzék ennek gyümölcsét, pár próba medált készítek nekik. Így születtek meg ezek a kétoldalas medálok. Két hete amikor nálam töltöttek pár napot megkapták, és legnagyobb meglepetésemre nm volt vita:egyértelműen eldöntötték, melyik kinek kell, és mivel egyikőjüknek így csak egy jutott ő megkapta a gyöngyös fiolákat, hogy válasszon ki magának két színt, amiből ő is kap egy másik medált. Szerintem nekik lesznek szeptemberben a legvagányabb bizsujaik, de inkább nem arcoskodok:)

A 4 nap alatt a kisebbikről le nem vette volna a lila-narancsot, és folyton dicsérgette. A májam jól van, köszönöm:)

Peyote lukas háromszög

A peyote az a technika, amivel készült ékszereket minden gyöngyös blogban találhatunk. A technika, amivel a befoglalás miatt ismerkedtem meg, és úgy gondoltam sosem lesz hozzá közöm: pepecs, lassú, szöszölős, van nekem ehhez türelmem? Hát tuti nincs!!! Ami a befoglalásokhoz kell, az oké, de az sem túl változatos. Nem is beszélve a módszerhez szükséges gyöngyről, a delica-ról. Arany árban mérik még a snassz színeket is, nem beszélve a rafináltabbakról. 

Aztán a májusi Praktikában megláttam a háromszöget, persze egyből tudtam, nekem ilyen kell, kis időre félretehetem a peyote iránti ellenszenvem. Kitaláltam nekem fekete és ezüst kell, szívinfarktussal küzdve megvettem a gyöngyöket hozzá, kiszámolva, mit nem eszek akkor a héten:))). Kedvenc parkomban elővettem az újságot és..........és nem történt semmi. Már a leírás is olyan zagyva volt, hogy sírni tudtam volna. Hiába próbáltam elképzelni, mit is akarhat az írója, csak nem állt össze a kép. Nem búsultam, tudtam az indexes fórumon megjön a segítség. Ez is történt, megkaptam egy könnyen átlátható és olvasható mintát Judittól, ami alapján nekikezdtem. Aki ismeri a technikát tudja: egyesével kell a gyöngyöket felfűzni, és kifele haladva nő a szemszám...vagyis egyre lassabban halad az ember.Mivel peyote-ból ez volt az első ilyenem, szerintem napokon keresztül fűztem. Persze megszakításokkal, de akkor is. A két oldal megfűzése után az összeállítás sem volt egy leányálom, az akasztóról nem is beszélve. Persze az az én hibám, hogy előzetes ismeretek nélkül ugrom bele dolgokba, így fogalmam nem volt, hogy a páros és a páratlan peyote azért van különválasztva , mert másképp fűződik. Mindenesetre egy medálon sokat tanultam. Gigamedál lett, 5 centis oldalhosszal, igazán az én stílusom, hordom is rendszeresen.

Hab a tortán, hogy a fűzésekor végérvényesen beleszerettem a peyote-ba, és azóta is tart ez a szerelem, hihetetlen dolgokat lehet megfűzni vele, csak idő na meg pénz kérdése:)

Kékbogár, vagy mi:)

Az úgy volt, hogy Zuinak szülinapja volt. Én meg amióta fűzök, ha ajándékozok, és nőneműnek, az tuti valami ékszer lesz. Konkrét elképzelésem nem volt, csak annyi, hogy kék ( és narancssárga :) ) Gyöngyboltos kószálásaim alatt a konkrét vásárlások mellett nekem is megakad a szemem egy-két csinibb "kavicson" nagyobb gyöngyön, amiknek a sorsa a befoglalás lesz. Így került be a kosárba ez a cirmos kék nagy golyó is. Aztán ücsörgött otthon, mert nem tudtam befoglalni. Az istenért sem ment, mivel nem meghatározott és előre leírt gyöngyszemmel kell kezdeni, a lányok által ajánlott módszer pedig sehogy sem jött össze. 

Ilyenkor jön a kreatív barkácsoló nő, beszerez egy sublert ( szerintem minden női retikülbe kell alapnak, ja hogy nekem nincs is retikülöm vagy tán ridikülöm?:). Majd az ismert átmérők és gyöngyszámok alapján egy kis egyenes arányosság, osztás-szorzás, és már meg is van a kívánt gyöngyszám. Ahogy azt én elképzeltem......

Na szóval kikerekeztem a Szent István parkba - számtalan kreálmányom születési helyére - és nekiálltam nagy lelkesen. Nos, a csoda , hogy valami lett belőle: tekeredett, csavarodott, nem fért rá majd túl nagy volt. Befoglalással életemben nem szívtam ennyit, így szépen és nőiesen fogalmazva. Több óra küzdés eredményeként befoglalódott a golyó. Oké....és most? Itt vannak ezek a szép kis lándzsák, direkt csak pár darab, meg a droppok...díszítsünk. Majd találjunk ki valami medáltartót. A kész mű felett merengve voltak fenntartásaim. Úgy nézett ki, mint valami katonai érdemrend, csak gyöngyből fűzve. Végül egy sima galvanizált lánc mellett döntöttem, és kissé félve adtam át, jelezve, ha túl extravagáns szerencsére még tudunk rajta módosítani. 

Nem kellett:))

Szettesedve

Az első, egymáshoz illő darabokból készült szettem. Oka nagyon egyszerű: az idő! Elsőre a karkötő fűződött meg, Marlen tavalyi ( !!! ) születésnapjára. Mivel az első herringebone volt, amit csináltam, jóval lassabban haladtam a tervezettnél. Plusz ugye nem tudtam, hogy is kéne befejezni, ezért csak tettem ide, tettem oda, és úgy maradt. Mivel telt-múlt az idő, gondoltam, jön a névnap is, akkor bővítsünk, csinálok hozzá gy medált, egy fekete-fehér Kázmért. Ez el is készült, rögtön két eltérő példányban, mondván nekem is kell egy. 

Majd nézegettem, és úgy éreztem: nekem ez a medál bizony kicsi, vagy én vagyok túl nagy hozzá. Így elővettem a mintát, és átméreteztem eggyel nagyobb gyöngyökre, és elindultam levadászni azokat az egyes boltokban. Az eredmény egy gigamedál lett, amit megfelelő méretűnek tartottam magamhoz is, valamint könnyű volt fűzni a nagy gyöngyök miatt. Elnézegettem, és mivel már a névnap határideje is jócskán elmúlt az a fergeteges ötletem támadt, hogy fűzök még egy gigamedált, a kicsiből pedig legyen fülbevaló. Mivel Marlen  a hosszú láncokat szereti, ezért az övét hosszú gyöngyös láncra fűztem, és még az egy év letelte előtt meg is kapta:)

Kázmér

Kázmér nem egy pasi, na meg nem is egy macsek- pedig milyen jó macskanév is ez- hanem Vezsuzsi háromszög mintája. Kolléganőkkel a ki gyöngyös levezető délutánunkon fűztük meg az elsőt. Persze én ügyesen otthon hagytam a kiszemelt gyöngyök egy adagját, ezért Betti adott kölcsön áttetsző rózsaszínt. Összességében a kialakult színvilág nekem nem tetszett, az áttetsző gyöngy teljesen jelentéktelen lett ebben a mintában, és amikor elkészülve közöltem, hogy na akkor ezt lebontom, az egyik jelen lévő kolléganő feljajdult, hogy ne már, ez így pont tökéletes. Mivel neki bejött, ezért megígértem, fűzök hozzá láncot, és az övé. Nos.....izé....a lánc azóta is készül, ami késik nem múlik, és ha meglesz lesz jobb fotó is róla. Most csak a rozmaringos, ami sok ismerősből hörgést csalt elő a facebookon:) nem értem, miért:))))

A jobb oldali az első, áttetsző gyöngyös.

Hazaérkezés után előhalásztam a saját gyöngyeimet, és megfűztem olyanra, amilyenre terveztem. Szintén lánc nélkül, rozmaringgal fűszerezve:)

A minta egyébként szuper, de nekem kicsit küzdős a vége felé már a 15-ösökön való sok átmenet miatt.

Újabb herringe

Andrejkának készült szülinapi karkötő, memóriadrótra rögzítve. A karkötő megfűzése és a végleges forma között kb. fél év telt el, amire rájöttem, hogyan kéne a gyöngysapkát rögzíteni. Oké nem kapkodtam el:) Békata inspiráció.

Gerbera

A következő kis virágokat szintén az unokahúgaim kapták. Hiába, ők örülnek a legjobban annak, ha valami újat tanulok, mert a prototípus rendszerint náluk landol. Az eredeti minta Perle4u található meg valahol, de nekem a kolléganőm mutatta meg minta nélkül. lehet , nem is így kell fűzni, igazából nem nagy ördöngösség, ha az ember lánya már megtanult befoglalni. A lándzsa választék sajnos elég szegényes kis hazánkban, és nagyon kell figyelni a gyöngy kapcsolódó végére, hogy az beférjen egy delicányi helyre. Én ezt nem tudtam, ezért teljes lelkesedéssel vásároltam be hatalmas lándzsákat, amik alkalmatlanok voltak a medálhoz. Plusz tapasztalat, hogy a szirmok hajlamosak kócolódni, különösen az első sziromréteg áll össze-vissza, a második sor fogja kicsit helyrebillenteni őket. Otthon karácsonykor fűzögettem őket és kapták meg a lányok extra ajándéknak.

Az első példány, ami azóta lebontásra került:

És vágjátok ki az erdő legmagasabb fáját ezzel a kis... heringgel!

Békata blogjában találkoztam először a herringbone technikával készült karkötőkkel, és az általa képviselt színvilág azonnal megfogott. Újabb technika, újabb keresgélés. Először a kreatívvagyok oldalán talált leírás alapján próbálkoztam, nem sok sikerrel. Többszöri nekifutásra sem álltak úgy a gyöngyök, ahogy kellett volna, nem láttam hol a fonal vége, eleje, mit hova kell fűzni. Végül egy angol leírás hozta meg a sikert, ami után a fenti leírás is megvilágosult számomra. a végeredményt szeretem, a technika ellenben szerintem nagyon unalmas és lassú. Az eddig fűzött heringek mind valami egyéb tevékenység mellett készültek, megbújva a hátsó sorokban egy hosszú értekezleten, beszélgetés közben vagy társasjátékozáskor ( amiről utóbb kiderült, hogy pár embert heveny idegbaj kerülgetett emiatt, hogy nem a játékra figyelek 100%osan, de amire rám kerül a sor, úgyis átrendezik a táblát. Meg nőből vagyok vagy mi...tudok több helyre figyelni. :)

Az alábbi két karkötő az unokahúgaimnak készült, prototípus, ezeken gyakoroltam be . Mindegyik erősen csavarodó heringhurka, 4 szemes.